InfoBlog

Írások az üzleti és a tudományos világból
Tags >> csoport

 

A tesztelés elsődleges célja az volt, hogy gyakorlatban is igazoljuk, hogy az általunk kidolgozott Mozdulat Sebesség Szabályozás© (MSS) módszerrel képesek vagyunk-e a munkavállalói csoportoknál a termelési hatékonyságot növelni, illetve a kapott kísérleti eredményekből meghatározzuk mennyivel is növelhető az MSS alkalmazásával a csoportok termelékenysége? Ezen túlmenően kísérletet tettünk arra is, hogy meghatározzuk azt a termelési szintet, amelyen kisebb ingadozásokkal ugyan, de biztosan képesek a csoportok termelni az egész műszakidő alatt.

 

Az MSS-ütemezést az általunk korábban kifejlesztett speciális program, a SoundBeater© segítségével állítottuk be, s amelynek eredményeképpen az alábbiakat kaptuk. Az 1. és 2. ábrán barna színnel (bal oldali grafikonok) az MSS nélküli teljesítményeket, a zöld színnel jelzett grafikonok az MSS-sal elért teljesítményeket mutatják.


1. ábra: A gyártási átlagidők (mp) kiegyensúlyozottsága MSS-ütemezés nélkül (barna) és az MSS-ütemezéssel (zöld)

mss_01mss_02

mss_03mss_04

 

 

2. ábra: A gyártási átlag darabszámok (db/mp) kiegyensúlyozottsága MSS-ütemezés nélkül (barna) és az MSS-ütemezéssel (zöld)

 

mss_05mss_06

mss_07mss_08

 

Jól látható, hogy termelési értékek a magasabb középátlag körül stabilizálódtak, jelentősen kisebb kilengéssel. Ráadásul ezen adatsorok esetében rossz minőségű alapanyagokkal dolgoztak a munkavállalók, amely lassító tulajdonságaik ellenére (hosszabb szerelési idő) is jobb termelési időket hoztak a vizsgált dolgozók saját normál átlagainál a hiba számok növekedése nélkül.

 

A kísérletek eredményeképpen megállapítható, hogy mindkét tesztcsoport 7 órás műszakában – a hibahatárokat figyelembe véve – az átlagteljesítményhez képest hatékonyságjavulást értünk el. Még annak ellenére is, hogy az egyik kísérleti napon a műszakidő egy harmadában rosszabb minőségű alapanyaggal dolgoztak a munkavállalók. A kísérlet során nyert számadatokból látszik, hogy az általunk beállított átlagos csoportteljesítménnyel az éves árbevétel akár 40 millió forinttal is növelhető. Ehhez továbbá hozzáadódik a jelenleg nem mérhető kapacitásoptimalizálással járó további plusz értékesíthető bevételek összege is.

 

A tesztsorozat végén a dolgozók kérdőíveket töltöttek ki, amelyekben értékelték az általuk tapasztaltakat. A válaszokból egyértelműen kitűnt, hogy tetszett nekik az MSS, kifejezetten jól érezték magukat a tesztidőszak alatt. Kiemelték, hogy a módszerünk jó hatással volt a munkavégzésükre, javította a koncentrációképességüket, valamint nem érezték fáradtnak magukat.

 

A júniusi első eredményes tesztidőszak után további lehetőségek, nyitott kérdések maradtak, amelyekre igyekeztünk választ kapni.

 

A mostani eredmények alapján megállapíthattuk azt is, hogy bár a tesztek alkalmával a nettó 7 órás műszak alatt csak 3 órát hallgatták az MSS-ütemezést, ez az aznapi teljesítményüket pozitív irányba tolta el, hiszen az MSS teljesítménynövelő hatása egy délutáni műszak idején éppen a műszakzárás előtti időintervallumra tehető, amikor már a koncentrációképesség csökkenését kellene tapasztalnunk. Hasonló tendenciát láthatunk, ha az MSS-t a műszakkezdés idején kapják a dolgozók, amikor az ún. munkára való ráhangolódás időszaka van, mert a rendelkezésre álló adatok is ezt támasztják alá.

 

Fontos kiemelni azt is, hogy a dolgozók termelési függvényeiken jól lehatárolható az az intervallum, ahol az MSS alkalmazásával látványos eredménynövelést lehet elérni. Ez a szakasz az, amellyel látványosan csökkenthető a betanuló idő hossza és ezzel párhuzamosan hamarabb elérhető a csoport optimális termelési tartománya.