InfoBlog

Írások az üzleti és a tudományos világból
Tags >> hullám

 

A válasz nagy valószínűséggel "IGEN" - ha az átlag munkavállalókat kérdeznénk meg, hiszen gyakorlatilag alig van olyan munkahely, ahol ne hallgatnának valamiféle zenét az ebberek a munkavégzésük alatt. Mi azonban nem elégedtünk meg ezzel az egyszerűsítéssel, hanem erre a kérdésre úgy akartunk választ adni, hogy az általunk korábban feltárt irodalmi hátterekben leírtakat igyekeztünk összevetni a saját mérési eredményeinkkel.

 

A gyakorlati kísérletek megalapozásánál már korán világossá vált számunkra, hogy magának a Mozdulat Sebesség Szabályozás© eljárás vállalati szinten történő ilyen típusú alkalmazására nincs még példa sem a külföldi, sem pedig a hazai gyakorlatban. A kétségtelen tény, hogy létezik olyan zenei irányzat (itt: binaurális zene), amely felé már nyitnak a különböző kutatóintézetek, valamint erre specializálódott vállalkozások, de ezek elsősorban az egyedi felhasználás erősítésére irányulnak (otthoni relaxáció, auralátás fejlesztése, alvászavarok kezelése stb.), illetve NINCS közük a MSS módszertanához. Mint azt többször ki is hangsúlyoztuk, az MSS nem a binaurizálást célozza meg, hanem a monoton munkát végzők koncentrációképességének fenntartását, valamint az ütemezések agyi automatizálását.

 

Az előbb említett és Amerikában már egyre inkább elterjedő binaurálás terápiás hatást gyakorol az ember fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területein. Ugyanakkor a ZENE gyógyító, nyugtató, serkentő, hatását már több ezer évvel ezelőtt ismerték és tudatosan alkalmazták az indiai, a görög és más népek bölcsei is. A természeti népek ma is termékenységi táncot járnak, munka- és harci dalokkal biztatják magukat, s az anyák szerte a nagyvilágban énekelve ringatják gyermekeiket.

 

Az emberiség évezredek óta a zenét, illetve a zene elemeit (hang, ritmus, dallam, harmónia) használja annak érdekében, hogy fejlessze a társadalom tagjai közötti kommunikációt, az egyének szociális kapcsolatait, a mozgást, valamint az önkifejezést. Teszik mindezt azért, hogy fizikai, érzelmi, értelmi és szociális igényeket elégítsenek ki, ezzel fejlesztve az egyén képességeit, baleset vagy trauma esetén visszaállítva az esetlegesen sérült agyi funkciókat, s ezáltal életminőséget javítva.

 

A gyógyászai célú zeneterápiás foglalkozások egyénileg vagy csoportosan történnek, amelyben alapvetően három formát lehet megkülönböztetni: 

  • Aktív zeneterápia az a zenélési mód, amelyben egyszerű, többnyire ütős hangszerekkel vagy természetes anyagokkal (kaviccsal, üveggel), valamint saját testhanggal improvizálnak, kommunikálnak a jelenlevők. Mindehhez semmiféle zenei előképzettségre nincs szükség, az így átélt érzések, élmények mégis katartikus hatással vannak a résztvevőkre. 
  • Receptív zeneterápia, amikor a meghallgatott zene által mozgósított érzelmek és élmények segítenek a gyógyulásban. 
  • Komplex zeneterápia, ha zenei élményeiket mozgással vagy képzőművészeti tevékenységgel együtt fejezik ki a résztvevők. Egyéni terápia esetén előfordulhat, hogy a terapeuta „válaszol”, így zenei, ritmikai párbeszéd alakulhat ki. Csoportban többszereplős „beszélgetés” jöhet létre a hangszerek nyelvén, amelyet legtöbb esetben a megélt érzelmek verbális átbeszélése követ. 

 

Mivel az MSS nem a zene binaurálásán alapul, a módszer inkább a különböző frekvenciájú hangok hatásmechanizmusaira koncentráltunk, amelyeket az alábbiak szerint lehet osztályozni:

 

Béta hullámok (12-40 Hz) – az éberség, a figyelem és a koncentráció hullámai. Az emberi agy éles és fókuszált, ezáltal az ember könnyedén, gyorsan reagál és teljes figyelemmel tud dolgozni. Vizsgák vagy prezentáció előtt, sportolás közben, információ vizsgálata és szervezése, valamint olyan egyéb tevékenységek közben, ahol a mentális éberség és magas szintű koncentráció fontos a sikerhez, ott ezen hullámok alkalmazása jótékonyan hat az emberi koncentrációra.

 

Alfa hullámok (6-12 Hz) – a relaxáció és az ébrenléti ellazultság hullámai. Ezen a szinten ellazult vagy lelassul az agytevékenység, miközben a tudat kitágul. Az alfa hullámok hatására friss, kreatív energia kezd el áramolni az ember szervezetében és eltűnik a félelem. Ennek hatására felszabadító békét és jólétet érzel az egyén. Stressz kezelésére kiváló alfa hullámot használó zenék hallgatása, emellett e hullámok javítják a problémamegoldó képességet, új ötletekhez juttatják az embert.

Amikor az egyén mély nyugalomra vágyik az alfa frekvencia a mély relaxáció szintje, amely még nem meditáció. Alfában kezdi elérni a kreativitás bőségét, amely a tudatosság szintje alatt van – ez a kapu a mélyebb tudatszintekre. Maga az alfa szint a Schumann-rezonacia, amely a Föld elektromágneses mezejének frekvenciája.

 

Théta hullámok (4-7 Hz) – a meditáció, az intuíció, a memória, a kreativitás és a vizualizáció hullámai. Ahogy az ember egyre mélyebbre jut a relaxációban, eléri a megfoghatatlan és misztikus théta-állapotot, ahol az agytevékenység lelassul és már majdnem az alvás szintjére ér, de még nem alszik. A théta-állapotban csodálatos dolgok történnek, hiszen ez a tudatállapot gazdag képeket, inspirációt és rég elfelejtett emlékeket hoz elő és megnöveli a fogékonyságot. Ez már a mély meditáció állapota. Az "áramlás" érzése, amikor az az érzése támad az egyénnek, hogy a teste kiterjed a bőrén kívülre. A théta a tudatalatti küszöbe. Fontos része a viselkedés megváltoztató programoknak, ezért használják drog és alkoholszenvedély kezelésére is. Ideális szuper-tanuláshoz, az elme átprogramozásához, álomra való emlékezésre és önhipnózishoz.

 

Delta hullámok (1-4 Hz) – az alvás, a gyógyulás és a passzív jelenlét hullámai. Ezek a hullámok mélyek, lassúak és hullámzóak. Ez a leglassúbb agyhullám. A mély alváshoz társítható. A delta hullámok bizonyos frekvenciái elősegítik a növekedési hormon előállítását, amely hormon felelős a gyógyulásért és regenerációért. Ezért van az, hogy az alvás, különösen a mély alvás, elősegíti a gyógyulási folyamatokat.

A delta agyhullám a tudatalatti jele, a hely ahonnan a megérzés érkezik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak alváshoz és regenerációhoz ideális, hanem a tudatalatti eléréséhez is, amely segít információkhoz jutni és feltölteni az agyat.

 

Gamma hullámok (40 Hz+) – a megérzés, a magas szintű tanulás és a tiszta felfogóképesség hullámai. A gamma agyhullám a legmagasabb frekvenciájú, a tiszta felfogóképességhez és az öntudat állapotához kapcsolódik. Mostanában került a kutatók figyelmének középpontjában, régebben nem is volt külön kategória rá, hanem a béta agyhullámokhoz sorolták. Miért olyan különleges? A gamma hullámok felébredéskor és alvás közben a REM (gyors szemmozgás) állapotában vannak jelen. Ilyenkor magas szintű észlelés és információ feldolgozás történik, ezért a gamma hullámokat tartalmazó hanganyagok kiválóan használhatók az egyén agyteljesítményének, valamint fizikai erőnlétének fokozására.

 

Fontos megjegyezni azt, hogy a zene (illetve a különböző hullámhosszúságú hangok) munkahatékonyság-növelő képességével eddig kevés számú tanulmány foglalkozott, a legrelevánsabb irányvonalakat az alábbiakban lehet összefoglalni:

 

  • Fox és Embrey (1972) tanulmányukban kiemelik, hogy kísérleteikben a háttérben szóló zene hallgatása segített növelni az ismétlődő feladatot végzők munkahatékonyságát – ezt az MSS kísérletek RÉSZBEN IGAZOLTÁK.
  • Newman és Hunt (1966) megállapításai ugyanakkor azt emelik ki, hogy bár a vizsgált vállalatok alkalmazottai élvezték a háttérben szóló zenét, de ez nem volt hatással a munkahatékonyságukra – ezt az MSS kísérletek nem elkülönülten IGAZOLTÁK.
  • Blood és Ferriss (1993) kiemelik azt, hogy kísérleteikben a háttérben szóló zene nem okozott látványos különbséget a termelékenységben, ám különbség volt abban, ha a zene dúr vagy moll hangnemben szólt – ezt az MSS kísérletek csak RÉSZBEN IGAZOLTÁK, tapasztalható eredményjavulás, ám ennek mértéke függ az egyéni zenei ízléstől.
  •  Lesiuk (2005) álláspontja szerint a zene munkahatékonyságra gyakorolt hatása érezhető volt, köszönhetően annak, hogy a dolgozók pozitív lelkiállapotban érezték magukat – ezt az MSS kísérletek és a dolgozói visszajelzések is IGAZOLTÁK.

Mindezek alapján megállapítottuk, hogy a kérdést elméleti tudományos szempontból még egyáltalán nem tekinthetjük egyértelműen megválaszoltnak, ugyanakkor sokkal közelebb kerültük annak megválaszolásához, hogy érdemes-e tovább folytatnunk az MSS-sal kapcsolatos gyakorlati kutatásainkat.

 

Irodalmi hivatkozások:

BLOOD, D. J., FERRISS, S. J. (1993): Effects of backgroundonanxiety, satisfactioncommunication and productivity, Univ. of Connecticut, PsychologicalReport, Vol72(1) Febr., pp. 171-177.

LESIUK, T. (2005): The effect of musiclisteningonwork performance, Univ. of Windsor, Psychology of Music, AprilVol. 33., No.:2, pp. 173-191.

MAYNARD, H. B., STEGEMERTEN, G. J., SCHWAB, J. L. (1948): Methods Time Measurement, McGraw-Hill Book Co., First Ed., New York, p. 291.

RAUSCHER, F. H., GORDON L. S., KY, K. N. (1993): Music and spatial task performance, Nature, 365 (1993. Okt. 24.), p. 611.

SANDERS, M. S., MCCORMICK, E. J. (1993): Human Factors in Engineering and Design, 7th Ed., McGraw-Hill, New York, (ISBN: 007054901X)

SEVERANCE, S. (1999): The Phychological Effects of music, http://www.scottseverance.us/music/effects_of_music.htm