Az üzleti életben gyakran találkozhatunk különböző olyan mutatószámokkal, amelyek értelmezése sokszor gondot okoz a pénzügyekben nem vagy alig járatos vállalkozóknak. Most röviden csoportosítva bemutatjuk azon legfontosabb mutatószámokat, amelyekkel gyakran találkozhatunk egy-egy banki hitelkérelem kitöltésénél vagy egy hitelkérelmekhez kapcsolódó üzleti terv elkészítése során.

Jövedelmezőségi mutatók

Ezek a mutatók azt próbálják számszerűsíteni, hogy a vállalat milyen jövedelmezőséget, megtérülést tud elérni. Az e kategórián belül használt legfontosabb mutatók fajtái:

• sajáttőke-arányos megtérülés (ROE)
• eszközarányos megtérülés (ROA)
• megtérülés (ROI)
• árbevétel-arányos megtérülés
• fedezeti mutató

Sajáttőke-arányos megtérülés (Return of Equity, ROE)

A ROE a cég jövedelem-változását mutatja meg a részvényesek saját tőkéjére vetítve. Tehát az adózott eredmény és a saját tőke hányadosa általában %-os formában kimutatva.

Adott negyedévvel záródó 12 hó kumulált adózott eredménye, egyszeri és rendkívüli tételekkel korrigálva, osztva az időszak átlagos saját tőkéjével. A saját tőke (alaptőke és tartalékok) hozamát mutatja meg.

Eszközarányos megtérülés (Return of Assets, ROA)

A ROA mutató a cég összes eszközének nagyságát veti össze az eszközökkel elért jövedelemmel.

Adott negyedévvel záródó 12 hó kumulált adózott eredménye, egyszeri és rendkívüli tételekkel korrigálva, osztva az időszak átlagos eszközállományával. A vállalat eredményességét méri.

Beruházás megtérülés ideje (Return of Investment, ROI)

A pénzügyi szférában a Return on Investment (ROI), azaz megtérülés rövidítése. Ez az arányszám azt mutatja, hogy a megszerzett pénzösszeg nagysága hogyan viszonyul a befektetett pénzösszeg nagyságához.

A ROI-t profitarányként is szokták értelmezni. A ROI egy múltbéli vagy jelenlegi befektetés megtérülése vagy egy jövőbeli befektetés becsült megtérülése. Leggyakrabban százalékban adják meg.

A ROI önmagában nem jelöli a befektetés időtartamát. Valójában azonban a ROI számokat általában éves megtérülési arányként szokták értelmezni (természetesen megjelölve hogy naptári vagy pénzügyi évről van szó).

Árbevétel-arányos megtérülés

Az árbevétel-arányos nyereség azt mutatja meg, hogy egy forint árbevételből mennyi adózott profitot tud létrehozni a vállalat. Itt érdemes relatív értékről beszélni, hiszen a különböző szektorokban más-más számok tekinthetők átlagosnak. Például egy szolgáltatással foglalkozó cég ebben sokkal jobb tud lenni, mint egy csak kereskedelmi tevékenységet folytató vállalat.

Fedezeti mutató

A fedezeti mutató arra ad választ, hogy a cég tevékenysége során elért fedezeti összeg (az árbevétel és az önköltség különbsége) hogyan viszonyul az árbevételhez. Itt is nagyban függ az eredmény a cég tevékenységi körétől.

Hatékonysági mutatók

Egy cég üzleti tervének elkészítésekor fontos figyelembe venni az ún. hatékonysági mutatókat, amelyek alapvetően a könyvelési adatokból nyerhetők ki. Ezek közül a legfontosabbak:

• készletek forgási sebessége
• vevőállomány forgási sebessége
• szállítól forgási sebessége
• egyéb iparági mutatók

Készletek forgási sebessége

A készletek forgási sebessége mutatja meg, hogy a vállalat egy adott időszakban hányszor értékesítette a készleteit. Itt is meg kell fontolni az iparági tanulságokat, valamint az is elképzelhető, hogy a készletek forgási sebessége egy kisebb készletállományból ered, tehát nem feltétlenül a nagyobb szám a jobb.

Vevőállomány forgási sebessége

Megmutatja, hogy a cég mennyire jól tudja behajtani a kinnlévőségeit. Ha a mutató magas, akkor jól működik ez a része a vállalatnak és alacsonyan vannak tartva az adósságok.

Szállítók forgási sebessége

Ezen keresztül azt tudhatjuk meg, hogy a cég a beszállítókkal szemben milyen fizetési szokást tart fenn. Összességében a vállalat oldaláról nézve, akkor beszélhetünk jó eredményről, ha a vevőállomány forgási sebessége magas, viszont a szállítók forgási sebessége kicsi, hiszen ekkor a vevők gyorsan fizetnek és ez a pénz nem vándorol egyből a beszállítókhoz.

Egyéb iparági mutatók

Ezek olyan speciális mutatók, amik az adott iparágakon belül értelmezhetők (pl.: kereskedelmi szektorban az egy főre vagy négyzetméterre jutó árbevétel).

Tőkeáttételi mutatók

Ezek a mutatók által határozható meg az, hogy a cég milyen mennyiségű külső forrást vesz/vett igénybe.

A tőkeáttételi mutatók:

• sajáttőke-arány
• kamatfedezet

Sajáttőke-arány

A sajáttőke-arány megmutatja, hogy az összes forrásból mekkora a saját tőke hányada. Ebből derülhet ki, hogy a vállalat el van-e adósodva.

Kamatfedezet

Ebből a mutatóból kiolvasható, hogy a vállalat hányszor tudja kifizetni a kamatait az adózás előtti profitból.

Likviditási mutatók

A likviditási mutatók fajtái:

• likviditási ráta
• likviditási gyorsráta
• pénzhányad
• időtartam-mutató

Likviditási ráta

A likviditási mutatók legfőbb fajtája, amely meghatározza a vállalat rövid lejáratú eszközeinek és a rövid lejáratú forrásainak az arányát. Tehát, ha ez az érték 1 alatti, akkor fennáll a veszélye a fizetésképtelenségnek.

Likviditási gyorsráta

A gyorsráta az előbbinek egy finomított változata, amiben megkülönböztetésre kerülnek a likvidebb forgóeszközök és csak ezekkel számolnak. Ezáltal egy még pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a vállalatnak van-e ténylegesen azonnal pénzzé tehető eszközei.

Pénzhányad

Ebbe a kategóriában már csak a leglikvidebb pénzeszközöket veszik figyelembe.

Időtartam-mutató

Ebből olvasható ki, hogy a cég mennyi ideig tud még működni, ha feltételezzük, hogy megszűnnek a bevételei.